Az ÁSZ tájékoztatója, miszerint az idéntől a sport egyesületek is a látókörükbe kerülnek arra ösztönzött bennünket, hogy a fejlesztési tervünkben a tagdíjjal illetve fizetnivalókkal kapcsolatos programrészeinket a törvényes működés feltételeihez igazítsuk.

A PTK ide vonatkozó kivonata így hangzik. “Tagdíj előírása nélkül a civil szervezet nem hozható létre. A tagdíj mértékéről, fizetésének módjáról, fizetési határidejéről, részletfizetésről vagy kedvezményről, a nem fizetés esetén követendő eljárásról (például fizetési felszólítás küldése stb.) az alapszabálynak kell rendelkezni.”

Megkerestünk egyesületekkel foglakozó jogászokat – köztük a SOSZ jogügyeivel foglalkozó Dr Farkas Attila Erik ügyvédet, aki ebben a témakörben tartott konzultációt – és az a szöveges értelmezések következménye, hogy egy egyesületnek egy tagdíj előírása lehet egy időben.

Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek, aki a társaságnál tevékenykedik ugyanazt az összeget kell fizetnie hiszen nem mindenki tag.

A sport egyesületeknél jellemzően vannak civilek, versenyzők, oktatásban résztvevők, előkészítősök, pártolók és még ki tudja hányféle státuszban lévők. Ezek nem mindegyike tag, így nem mindenki fizet tagdíjat. Viszont többféle jogcímen kell valamiféle díjat fizetniük.

A fentiek miatt mi négy részre bontottuk a fizetendő díjat.

ALAPTAGDÍJ – az a díj amit a közgyűlés mindenkire egyetemlegesen előír

SZOLGÁLTATÁSI DÍJ – pl az oktatási díj, az áthárított technikai díjak stb összesen

KÖLTSÉGTÉRÍTÉS – egyszeri vagy rövid időre előírt díjak (pl. nyári tábor vagy áthárított károkozás)

EGYÉB JOGCÍMŰ BEFIZETÉS – minden más (pl. az ügyvéd által említett különleges státuszú tagok befizetései)